Múzeumok

   A most következő cikkben a varázslat földjére repítünk mindenkit, aki úgy érzi, hogy egy kis mágia csergedezik az ereiben, vagy esetleg szeretné kedvenc varázstanoncai otthonául szolgáló helységeket megtekinteni, amit a Harry Potter filmekben (szám szerint 8) megismerhettünk. 

  J. K. Rowling egy londoni vonatúton álmodta meg az ifjú varázslótanonc, Harry Potter történetét, és a sztori keretét képező „varázs világot”, majd saját gyerekeinek mesélte a kitalált világról szóló estimeséket lefekvés előtt. A kezdeti nehézségek ellenére végül 1997-ben jelent meg Londonban a hét kötetes kortárs fantasy első része, cím szerint „Harry Potter és a Bölcsek Köve” (eredeti angol címen: Harry Potter and the Philosopher's Stone). A történet robbanásszerű sikert aratott nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem valóságos futótűzként falta fel az egész világ varázslatra éhes részeit, kicsiket és nagyokat egyaránt megbabonázott - mondhatni, már-már elvarázsolt, ezért nemigazán lehet olyat találni a mai  húszéves korosztály köreiből, aki ne olvasta volna már a hét könyv valamelyikét. De még az is, akinek a szülei ideológiai kivetnivalókra hivatkozva megtiltották a történet megismerését, nos, még ők is legalább hallották az alap sztorit, melyben varázslók küzdenek meg a varázslókkal, vagy a muglikkal.
  A Warner Bros filmstúdió (Mátrix, Batman, 300, Másnaposok, csakhogy a nagy durranások közül említsünk párat…) is nagy lehetőségeket vélt felfedezni az ifjú varázslótanonc különleges történetében, ezért nem is habozott magáévá tenni a megfilmesítés jogát. Várakozásaik pedig meghozták a kívánt eredményeket: a könyv szinte minden jelentős díjat bezsebelt az olvasnivalók piacán (Az Év Gyermekkönyve, Az év szerzője, Hugo díj... stb.), a médián túl pedig még az egyház berkein belül is érzelmeket váltott ki a történet, igaz ezek nem pont a pozitivumairól váltak híressé. S a lassan világhírűvé váló mágikus világ emberek tömegeit csalogatta a mozivásznak elé a világ minden pontján. A kötetek megjelenésének napján, illetve a mozik premier vetítései előtt legalább annyi ember várakozott a legújabb rész megjelenésére, mint manapság az iphone-ok piacra dobásakor a mobilszaküzletek előtt... A nézettségi rekordok megdöntése pedig nemcsak az írónőnek, vagy a színészeknek, de a filmstúdiónak is igencsak jelentős summát eredményezett.
  2007-ben jelent meg a sorozat lezáró kötete, amely szám szerint a hetedik: Harry Potter és a Halál ereklyéi. A Warner Bros pedig (megjegyzem nagyon cselesen) egy két részes moziélmény során prezentálta a nagyérdeműnek a megfilmesített változatot. Ám az elkerülhetetlent maximum csak halogatni lehetett, elkerülni semmiképpen: a mozi második felvonását 2011 nyarán bemutatták, s így már akarva akaratlanul is lezárult egy fejezet: a Harry Potter filmek világát magában foglaló lehetőségek kapuja kegyetlenül becsukódott. Csakhogy időközben Harry Potter többmilliárdnyi font értékű márkanévvé nőtte ki magát Londonban és világszerte egyaránt, s ez már sejtetni engedte, hogy a filmstúdió nem engedi ki a markából olyan egyszerűen ezt a bevételi forrást.
  Tehát nyolcadik, kilencedik vagy huszonvalahanyadik részt forgatni (remélhetőleg) már nem fognak, ugyanis egy idő után bizony jóból is megárt a sok, a sorozat pedig a hetedik kötettel a végére ért (persze voltak-vannak- és bizony lesznek is mindig olyan hírek, hogy J. K. Rowling nekiállt- áll- neki fog állni egy következő résznek, de ez mindeddig kacsának bizonyult). No de a filmipar nagyjai nem hagyják cserben azokat a lelkes rajongókat sem, akik a könyvekkel és a nyolc részes filmváltozattal sem tudnak betelni: 2012 tavaszán a Leavesden Film Studios-ban, Londonban - ahol egyébként a HP filmeket eredetileg forgatták – hivatalosan is megnyitotta kapuit a Harry Potter Múzeum. Épp ezért London ideális úticél a Harry Potter-rajongók számára, hiszen Leavesden London központjától alig 30 kilóméterre található a múzeum, mely bizony a mozi -és főként a HP rajongóknak felejthetetlen élményeket adhat.
  A gyalogostúra a “Studio Tour London – The Making of Harry Potter” , vagyis „Így készült a Harry Potter” nevet kapta, s ennek keretein belül a lelkes érdeklődők pár óra alatt végigjárhatják, s testközelből megcsodálhatják a filmek forgatásának legtöbb helyszínét, a jelmezeket, kellékeket, de számos filmes trükkről is lehull a lepel… mint például a repülő gyertyákról az étkezőben. A múzeum mindenesetre nem csak a fanatikusoknak nyújt felejthetetlen élményt. Gondoljunk csak bele, mennyivel másabb lesz a híres „Nimbusz 2000-es” megtekintése után hazaérve újra megnézni az egyes epizódokat, pláne ha Dumbledore irodájában is jártunk, miután testközelből átéreztük a Grifendél klubhelyiségének hangulatát, amit már csak az Abszol Út macskakövein elköltött séta múlhat felül! De akár még varázspálcát is vásárolhatunk magunknak a boltban, ahol ugyan mugli eladó szolgál ki minket, azonban kezünkbe fogva az erővel megtelt botot igazán varázslatosan érezhetjük magunkat!
  A jegyárakat tekintve a felnőtteknek 28 fontba kerül a kirándulás, míg gyermekeknek 21 font. Amennyiben ezt a belépő díjat mégsem engedhetjük meg magunknak, akkor se csüggedjünk, ugyanis a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola jeleneteinek helyt adó Alnwick Kastély ennek töredékéért (felnőttek számára 13 font, míg gyermekeknek 5 éven felül 6 font) látogatható meg Northumberland-ben április 1. és október 31. között. Ugyan a múzeum látnivalóinak sokaságához képest némiképp eltörpül a kastély jelentősége, mégis akármelyik program mellett döntünk, életre szóló élményeket szerezhetünk vele mind magunk, mind pedig gyermekeink számára.


Akit érdekel egy kis kedvcsináló videó, annak ajánlom figyelmébe a következőt:






Főbb infók a Harry Potter múzeumról

Riczik Petra