Templomok

Szóval, kiknek és miért érdemes ellátogatniuk a St Paul Katedrálisba? Máris részletesen bemutatjuk!





   A napjainkban igen divatossá vált, úgynevezett „vámpíros filmek” rajongóinak figyelmébe ajánlanám a londoni székesegyház épülete alatt húzódó kriptát, ahol hűvös és borzongással vegyes tisztelet keretében megcsodálható többek között Wellington, Nelson admirális, a festő William Turner (aki kivételesen nem a Karib-tenger kalózaiból ismert), a penicillint felfedező Alexander Fleming, valamint Sir Winston Churchill sírköve is, de itt talált örök nyugalomra a lelki üdvösség szentélyének mai küllemét 1675 és 1710 között megálmodó Sir Christopher Wren is, akinek síremlékét találóan a "Lector, si monumentum requiris,circumspice" felirat fémjelzi, melynek jelentése: „Olvasó, ha életművét keresed, nézz körül”.
   A lelkes aerobic-fanatikusoknak jó hír, hogy ha a vakáció adta körülmények és élmények kavalkádjában esetleg véletlenül kimaradt volna az edzés, a londoni St Paul Katedrális 530 lépcsővel járul hozzá a kisportolt külső eléréséhez/megtartásához, és az első lépcső megmászása előtti lelkesedést minden bizonnyal segít fenntartani az Arany Galéria (Golden Gallery) által ígért lélegzetelállító panoráma.
   A pletykás embereket azonban minden esetre óva inteném a katedrális 30 méter magasságban található kupolájának körfolyosójától, ismertebb nevén a Suttogó-folyosótól (Whispering Gallery), mert az egyik oldalon elsuttogott szó bizony a túloldalon is hallatszik ám, így könnyen lelepleződhet a kotnyeles turista…
   Az örök romantikusok kedvéért megemlíteném, hogy a St Paul Katedrális számos királyi esemény színhelyéül is szolgált, itt ünnepelte uralkodásának gyémánt jubileumát Viktória királynő és II. Erzsébet is, valamint itt fogadott örök hűséget egymásnak Károly herceg és Lady Diana.
   A történelem iránt érdeklődők számára mindenképpen hitelt ad a St Paul Katedrális létezésének elpusztíthatatlansága, ugyanis a helyén először a 7. században építtettek templomot, s ezt követően nemcsak hogy az idő fékezhetetlen múlása, de az 1666-os nagy londoni tűzvész sem tudta megsemmisíteni, továbbá túlélt egy II. világháborús bombatámadást, melynek mementójaként a galéria egy részét nem állították helyre, így az mai szemmel is megtekinthető.
   Az akadálymentesítettségnek hála, ma már a mozgáskorlátozottaknak sem kell lemondaniuk a lelki üdvösség londoni központja által nyújtott látnivalókról, számukra parkoló és speciális mellékhelyiség is kialakításra került.
   S végül, de nem utolsó sorban, akik spórolni szeretnének, a St Paul Katedrálist nem kell kihagyniuk London látnivalóinak sorából, mivel a London Pass kártya használatával több más nevezetesség mellett –mint például a Tower of London, Westminster apátság, Windsor palota, Londoni állatkert, Globe színház.. stb- mellett a katedrális látogatása is ingyenes.
   Nos, mindenek előtt tartozom azzal a vallomással, hogy én személy szerint nem igazán vagyok az a „templomba-járó” típus, valamint ha tehetem, igyekszem a kirándulások, vakációk és egyéb közösségi programok keretében is elkerülni lelki üdvöm hazájának megtestesüléseit. Szerintem, ha valakiben van ilyen indíttatás, az úgyis beiktatja legalább a székesegyház monumentális főbejáratát ékesítő dombormű megtekintését a programjába, amely a katedrális névadója megtérését ábrázolja; akinek azonban ez nem áll szándékában, annál minden igyekezetemmel megpróbálok olyan pálfordulást előidézni a cikk végére, mint amelyet Szent Pál tapasztalt damaszkuszi útján, hogy egy londoni vakáció se telhessen el a St Paul Katedrális meglátogatása nélkül.